Szegedi Vízipóló Suli hivatalos honlapja

Sorozatunkban a Szegedi Vízipóló Suli edzőit mutatjuk be. Igazán büszkék lehetünk arra, hogy egykori kiválóságok oktatják a gyerekeket. Az első részben Éles Vilmossal, a másodikban Lengyel Gáborral ismerkedhettünk meg. Most következik Varga Péter, aki a klubhűség példaképe. Az egykori LEN-kupagyőztes játékossal beszélgettünk.
 
Hogyan indult a pályafutásod?
  Ez jó kérdés, mert először nem úgy tűnt, hogy a medence játssza majd a főszerepet az életemben. Általánosban a Lila iskolába jártam, a szegediek tudják, hogy a tesitagozatos suliban a röplabda játszotta a főszerepet. Ezt sem volt véletlen, hiszen Nusser Elemér tanított ott, illetve a legendás edző, Nyári Sándor is rendszeresen megjelent az órákon. Azonban mi az első és a második osztályban úszni jártunk. Imádtam, nagyon szerettem. A röplabda edzéseket is, de valahogy az úszás, a víz, a medence már ekkor a szerelmem lett. Harmadiktól vége lett az oktatásnak, azonban öcsém, Árpád ekkor lett elsős, így ők elkezdtek járni úszni. Én nagyon szomorú voltam, hogy nem mehetek, ennek hangot is adtam otthon. Édesanyám fogta a kezem, levitt a sportuszodába, beíratott, és elkezdtem vízilabdázni. Lihotzky Károly volt az első edzőm, az előkészítőben indult a pályafutásom.
 
  Szerettél edzésre járni?
Nagyon! Sohasem kellett noszogatni, hogy induljak. Sokáig a röplabdát is űztem, párhuzamosan csináltam a két sportágat. Középiskolában pedig a póló mellett kézilabdáztam is. Nekem a sport mindig fontos volt, kitöltötte az életem.
 
  Sok barátod lett?
Rengeteg! És ezt leginkább a vízilabdának köszönhetem. Szerencsés vagyok, mert mindig jó közösségben lehettem, így sok-sok cimborám lett a pályafutásom alatt.
 
– Ezt kereknek tartod?
Amit ki lehetett hozni a karrieremből, azt szerintem kihoztam. Utánpótlás szinten válogatottságig jutottam, az Európa-bajnokságon negyedikek lettünk, a világbajnokságon ötödikek, olyan csapattársaim voltam, mint Madaras Norbert, vagy éppen Steinmetz Ádám. Persze, álmom volt, hogy a felnőtt nemzeti csapatban is szerepet kapjak, de reálisan erre már nem volt esélyem. De ezért nem vagyok szomorú, mert Szegeden szép sikereket értünk el. Örökre emlékezetes marad a LEN-kupagyőzelmünk. Játékosként és edzőként is nyertem magyar kupát, remek győzelmeket arattunk a magyar bajnokságban. Így kerek az egész, jó érzés vissza gondolni erre.
 
– Hűséges voltál mindig a szegedi klubhoz, hiszen csak egyetlen idényre távoztál!
Én még azt sem nevezném távozásnak, mert kiestünk az OB I/B-be, így az Újpesthez igazoltam, de kettős játékengedéllyel a szegedi csapatban is játszhattam, majd amikor visszajutottunk, egyből visszatértem. Sokat kaptam a klubtól, számomra sohasem volt kérdés, hogy csakis itt szerepeljek.
 
– Évek óta edzősködsz. Milyen a trénerek világa?
Szeretem! Élvezem! Imádom! Van benne izgalom, nehézség, de rengeteg szépség is. Célom, hogy a gyerekek szeressék meg a vízilabdát, szerezzenek sok-sok barátot, tartozzanak egy remek közösséghez. Ha ezek megvalósulnak, akkor már megérte dolgozni. Ha pedig még jó eredmények is párosulnak hozzá, akkor az még egy nagy ajándék, de a lényeg, hogy a gyerekek szeressék azt, amit csinálnak, erre pedig az SZVPS-nél minden lehetőség adott.
 

Itt megnézhető az emlékezetes LEN-kupa finálé, Varga Péter gólokkal. Büszkék vagyunk rá!