Szegedi Vízipóló Suli hivatalos honlapja
Sorozatunkban a Szegedi Vízipóló Suli edzőit mutatjuk be. Igazán büszkék lehetünk arra, hogy egykori kiválóságok oktatják a gyerekeket. Az első részben Éles Vilmossal, a másodikban Lengyel Gáborral, a harmadikban Varga Péterrel, a negyedikben Juhász Zsolttal ismerkedhettünk meg. Most a gyermek korosztály új mestere, Páll Bence következik.
– Hogyan indult a sportolói pályafutásod?
– Először nem a vízilabdával. Sokáig karatéztam és kosárlabdáztam párhuzamosan, jól is ment mindkét sport. Azonban edzőváltások történtek, én pedig nem akartam tovább maradni. Egy jó barátom, akivel egy edzésre jártunk, anyukájának ötlete volt, hogy menjünk le egy pólóedzésre, mert hallotta, hogy Lihotzky Karcsi bácsinál jó edzések vannak.. Nemcsak hogy jó edzések voltak, de akkor szerettem meg igazán először egy sportot, pedig még úszni is alig tudtam. Végül megragadtam a csapatban, így elmondhatom, hogy tősgyökeres SZVPS-tag vagyok.
– Milyen poszton szerepeltél?
– Először meg kellett tanulnom jól és sokat úszni, de szerencsére jó alapokat kaptam. Ennek ellenére kapusként indult a pályafutásom. Nem is voltam ügyetlen, mert vettem részt tehetséggondozó edzésen is. Már a serdülőben játszottam, amikor kikerültem a mezőnybe, engem is vonzott a gólszerzés, így végül kint ragadtam.
– Karcsi bácsi után kik voltak az edzőid?
– Milyen érdekes dolgokra képes az élet… Gábor bácsi és Vili bácsi is foglalkozott velem, most pedig ők a kollégáim. Sokat tanultam tőlük, nagyszerű együtt dolgozni velük.
– Mikor kezdtél el edzősködni?
– Testnevelő tanár a végzettségem, kilenc éve tanítok, így gyerekekkel mondhatni régóta foglalkozom. Szeretek közöttük lenni. Először úszás oktatással indult a pályafutásom, majd három éve kerültem SZVPS edzői kötelékbe. Nagyon élvezem a munkát, remek csapathoz tartozom, mint már említettem Vili bácsi és Gábor bácsi edzőim voltak, továbbá Lehmann István és Mód Péter csapattársam volt az OB I/B-s csapatunkban, Juhász Zsoltival a játékosként Szegeden töltött évei óta ismerjük egymást, Barna Tamás, Varga Pepe és Árpi jelenleg is csapattársam az OB II-ben, ahol a játék szeretete és a csapat miatt játszunk még mindig. Szóval ez ilyen szempontból is tényleg egy nagy család.
– Július 1-től pedig az országos gyermek korosztály edzője lettél. Mit vársz a munkától?
– Elsősorban szeretném azt a sok jót visszaadni, amit a vízilabdától kaptam. Szeretném, hogy tapasztalják meg a gyerekeim, amit a sport adhat, azt máshol nem lehet megszerezni. A legjobb barátaim közül vannak olyanok, akikkel 10 éves korom óta játszottam együtt, a mai napig bármikor számíthatok rájuk. Mindig szerettem ebben a klubban játszani, büszkeséggel töltött el. Az első köszönet a vezetésnek, a kollégáknak szól, hiszen komoly feladatot kaptam, amelyet sikerrel szeretnék teljesíteni. Nem ismeretlen számomra a csapat, hiszen többször is voltam velük, elkísértem őket meccsekre, és tartottam nekik edzést is. Tehetséges gyerekek, az biztos. Már csak ki kell használni ezeket az adottságokat, sokat kell fejlődniük ebben az évben. Az első edzés előtti megbeszélésen mindenki vállalta ennek a feltételeit.
– Már edzésben vagytok! Mit csináltok?
– Egyelőre rávezető hét van, a jövő héttől jön egy komolyabb terhelés, és elkezdődik számunkra a Magyar Kupa-küzdelem is, így rendesen beindul az élet.
